Átlagos budapesti exszingli vagyok, átlagon felüli álmokkal és optimizmussal. Vidékről kerültem fel Pestre, és mint olyan, rendelkeztem minden ezzel járó kisebbségi komplexussal. Aztán belerázódtam, és megtanultam, hogy a Dunának éppen melyik oldalán vagyok, és azt is, hogy a budapesti közlekedéshez el kell "bunkulni". Dolgoztam sokat, és pasiztam keveset. Pasiztam sokat, és dolgoztam keveset. A férfiakat mindig megoldandó feladatként kezeltem. Sokszor alárendeltem, vagy még rosszabb, különbnek képzeltem magamat. Meg akartam őket menteni önmaguktól, míg végül teljesen feladtam saját magamat, s így gyakran őket is elveszítettem. Volt, hogy sírtam, volt, hogy üvöltöttem, volt, hogy kiabáltam, volt, hogy zsörtölődtem, és volt, hogy veszekedtem. Sértve voltam és nem értettem, miért nem jön már el az IGAZI? Rengeteget szenvedtem, csalódtam, és magam is okoztam csalódást és fájdalmat. Hová tűntek az érzelmek? Éreznek „ezek” egyáltalán a büszkeségen és az önbecsülésen kívül bármit is? Bár fogalmam sem volt, hogyan működnek a férfiak, de egyet biztosan tudtam:
Engem úgy kell szeretni és elfogadni, ahogy vagyok. Nem akarok többé rabmadár lenni!
Aztán megismerkedtem a Titokkal, más néven a Vonzás Törvényével, ami fenekestül felforgatta az életemet. Segített visszaszerezni elveszett önbizalmamat, s visszaadta a párkapcsolatokban rég elvesztett hitemet.
Mint exszingli, és mint a Vonzás Törvényének sikeres oktatója és alkalmazója, úgy éreztem, írnom kell egy könyvet, hogy a hozzám hasonló nők, akiknek vannak kérdéseik, és nem találják rá a válaszokat, ne maradjanak egyedül a párkeresés és párkapcsolatok útvesztőiben.
Én megtaláltam a megoldást és ezzel együtt a páromat is.
Legyél akár szingli, akár párban, ezekkel a kérdésekkel már te is találkoztál. Ezekkel a helyzetekkel már te is szembesültél. És ezekkel a pasikkal már lehet, hogy te is jártál. Remélem, ha magadra ismersz egy-egy történetben, és pozitív tapasztalataimat a saját életedre nézve alkalmazni tudod, a Tiéd is olyan mesés és sikeres lesz, mint az enyém.
